Egy-egy szupercella délnyugaton illetve VMKR az országban

Fokozat: 

Érvényes: 2008.11.01. 09:35 UTC - 2008.11.02 06:30 UTC

Szinoptikus helyzet:
A Kárpát-medence idõjárását egy Nyugat-Európa felett tartózkodó hosszúhullámú teknõ keleti peremén képzõdõ rövidhullámú teknõ alakítja az elkövetkezõ 24 óra folyamán. A teknõ délnyugat felõl fokozatosan felénk húzódik, magja az esti órákra ér hazánk felé. A teknõhöz kapcsolódó peremciklon hidegfrontja (ami jelenleg az Adriai-tenger felett tartózkodik) szintén a délutáni órákban lép be hazánkba. A teknõhöz kapcsolódó háttéremelés, a hidegadvekció, az alacsonyabb rétegekben a meleg nedves levegõ advekciója együttesen lehetõséget teremtenek egy-két helyen heves konvektív események kialakulására.

Konvektív folyamatok:
A labilis zóna a kora délutáni órákban éri el az országot délnyugat felõl, a 15 UTC-s térképeken 600 J/kg körüli CAPE értékek, illetve 30-32 Celsius-fokos Thompson értékek (12 UTC-kor a belépés idején 600-700 J/kg illetve 36-38-as Thompson) figyelhetõk meg a Dunántúl déli felén. Emellett természetesen a teknõhöz kapcsolódóan erõteljes hidegadvekció is zajlik 500 hPa környékén (ennek is köszönhetõ a labilitás), illetve jelentõs örvényesség advekció, ami a konvekciót támogató háttéremelésként jelentkezik. A front szintén a délutáni órákban éri el délnyugat felõl az országot
Ami a heves eseményeknek gátat vethet, az a szélnyírás. A magassági örvény magjában értelemszerûen gyenge a szél, így amint ez megközelíti az országot, a szélnyírás is csökkenni fog. Az örvény elõterében viszont jelentõs (20 m/s feletti) szélnyírás tapasztalható, így a labilis terület és a nagy szélnyírású terület átfedésénél kialakulhatnak heves események. A front által kiváltott nedvesség konvergencia illetve jelentõs emelés nyomán szervezett zivatarrendszer, vonalas mezoléptékû konvektív rendszer (VMKR) alakulhat ki a délutáni órákban a Dunántúl déli felén, ami aztán halad északkelet felé (a 0-2.5 km-es, 10-15 m/s hosszúságú szélnyírásvektorok vonalra merõleges komponense jelentõs). A kedvezõ feltételek (bár már gyengülõ labilitással) keletre helyezõdésével, a Dunától keletre is megjelenhet egy konvektív rendszer, leginkább az ország északi felén, miközben a Dunántúl teljesen stabilizálódik. A squall-line-ban szupercella sem zárható ki, ha a megfelelõ körülmények (50-100 m2/s2 0-1 km-es helicity, 150-200 m2/s2 0-3 km-es helicity illetve 15 m/s körüli 0-6 km/es szélnyírás) megfelelõen átfednek a labilitás és emelés területeivel. Erre a GFS alapján van esély. A WRF alapján azonban a szélnyírás labilitás csak kis területen, a labilitás helicity pedig gyakorlatilag nem esik egybe. De mindezek ellenére az ország déli, délnyugati részén nagyobb eséllyel kialakulhat akár egy-egy szupercella.

Heves események:
- szélvihar: 60-90 km/h érhet el maximálisan, mivel a rétegek nagy nedvesség illetve nap folyamán fokozatosan gyengülõ magassági szél lekeveredése korlátozott lehet. Ugyanakkor egy erõs squall-line-ban a rendezett leáramlás valamint esetleges szupercellák esetében komolyabb szelek is kialakulhatnak.
- tornádó: az alacsony felhõalap (200-800 m) illetve 50-100 m2/s2 0-1 km-es helicity miatt megvan az esély gyenge tornádó kialakulására
- jég: 2 cm körülinél nem nagyobb jégméret
- felhõszakadás

Írta: kuli+meteorman

Kapcsolat

Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete

info@szupercella.hu

1139 Budapest, Fiastyúk utca 57. 3/3

Adószám (1% felajánláshoz)

18033108-1-41

Készítette

Viharvadászok Egyesülete
CodeOne.hu

Jogi tudnivalók

Az oldalon található minden tartalom (az oldal készítői és az oldali felhasználói által a weboldalon vagy a mobil applikációkon keresztül feltöltött szöveg, kép, videó, mérési eredmény, stb.) - kivéve ahol a feltüntetett információk ettől eltérnek - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület írásbeli hozzájárulása szükséges. A weboldal tartalmai szabadon hivatkozhatók a forrás feltüntetésével.

Támogatás, pályázat