Szupercellákhoz köthetõ szignifikáns heves események

Fokozat: 

Érvényesség ideje: 2008.08.15. 12:00 UTC-tól 2008.08.16. 06:00 UTC-ig

Egy hosszan elnyúló, hullámzó frontrendszer határozza meg a Kárpát-medence idõjárását a következõ 24 órában. A rendszer melegfronti része jelenleg Magyarországtól északnyugatra található, tehát már a melegszektorban vagyunk, erõteljes melegadvekcióval közép- és alacsonyszinteken, pár fokos hidegadvekcióval 500 hPa-on. A frontrendszerhez tartozó meleg nedves szállítószalag jelenleg a Korzika-Csehország vonalban figyelhetõ meg, vélhetõen ez táplálta az Ausztriában kipattant, Magyarországra is besodródott zivatarokat. Az MNSZ nap folyamán csak lassan mozdul kelet felé. A frontrendszer hidegfronti szakasza az esti órákban fog belépni az országba.

Elsõsorban az erõteljes alacsonyszinti melegadvekciónak és a besugárzásnak köszönhetõen a nap folyamán igen jelentõs labilitás jelenik meg a Dunántúl felett (1800-2000 J/kg), amely realizálódását viszont éppen a melegadvekció miatti jelentékeny konvektív gátlás (50-125 J/kg) akadályozza. Ugyanakkor a légkör alsó három km-es rétege igen száraznak várható (65 % alatti átlagos relatív nedvesség), majd csak 18 UTC-re indul meg a komolyabb nedvesedés nyugatról. A modellek ugyanakkor napközben a Dunától keletre a talaj közelében is erõteljes kiszáradással számolnak (10-12 fokos 2m-es harmatpontok), csak a Dunántúlon maradnak a harmatpont értékek 16 fok felett. Így a Dunától keletre a konvekció esélye teljesen minimális, hiszen hiába indul a légrész az erõteljesen felmelegedett talajról (36-38 fok a várható maximum), az alacsonyszintû szárazság miatt hamar elkeveredik.

A dunántúli helyzet már jóval érdekesebb. A már említett magasabb harmatpontok, illetve a GFS-ben 15-18 UTC-re adott erõteljes nedvességkonvergencia következtében (örvényesség-advekcióhoz kapcsolódó emelés csak 18 UTC-tõl számottevõ) egyes feláramlások legyõzhetik a konvektív gátlást, és igen heves izolált zivatarcellák jöhetnek létre. Ha cellák létrejönnek, akkor azok azonnal szupercellává fejlõdhetnek a 25 m/s körüli 0-6 km-es szélnyírás és 350-500 m2/s2 igen jelentõs 0-3 km-es helikalitás következtében (szupercella kompozit paraméter 18 körül (rendkívül magas érték!), jobbra forduló hodográf). Kérdéses, hogy a szupercellák mennyire lehetnek hosszú életûek, hiszen a száraz középszintek és a lekeverés miatt a cellák leáramlásai hamar alávághatják a beáramlást, ugyanakkor a jelentõs (20 m/s-os 0-2.5 km-es) szélnyírás egyensúlyt is tarthat a zivatar kifutószelével, ami növelheti az élettartamot. Tornádó kialakulása azonban a kedvezõ szélnyírási és helikalitási viszonyok ellenére erõsen kétséges, rontja a helyzetet, hogy a felhõalapok magasnak (1500-2000 m) adódnak a délután folyamán, és túlságosan gyors, hideg levegõbõl álló kifutófrontok jöhetnek létre.

A front betörésével az alsó szintek stabilizálódnak a Dunántúlon, viszont a szállítószalag továbbra is a térség felett lesz, mindez a 700-800 J/kg körüli MUCAPE értékekben is megnyilvánul, illetve ekkor már (18 UTC után) jelentõs lesz a nedvesség is (40 mm körüli kihullható víz), a magassági teknõ közeledésével igen jelentékeny örvényesség advekció is zajlik majd a Dunántúlon. A szélnyírás az éjszakai órákban már roppant magas, 35 m/s vagy azt meghaladónak várható 0-6 km-en, emellett a helikalitási értékek is jelentõsek lesznek. Mindezek alapján éjjel fõként a Dunántúlon emelt jelleggel szupercellás konvekció is várható, ill. jól szervezõdött, vonalba rendezõdött zivatarrendszer fejlõdhet ki. A cellák számított mozgási iránya hozzávetõlegesen dél-délnyugatról észak-északkelet felé mutat. Ez a labilis zóna hajnalra a Duna-Tisza közére is átterjed, így ott is megjelenhetnek a reggeli órákig heves zivatarok.

Összefoglalva:
- A front elõtt megvan az esélye izolált szupercelláknak. Alacsony szinten a nedvesség hiánya, illetve a konvektív gátlás teszi kérdésessé e cellák tényleges kialakulását.
- A front mentén illetve mögött fõként a Dunántúlon (illetve egyes modellfutások szerint az Északi-Középhegységben) van esélye az éjszakai órákban szervezett (emelt) konvekcióra. Ez lehet szupercellás squall-line illetve bow echo is. A reggeli órákig a Duna-Tisza közén is megjelenhetnek a zivatarok.

A heves események a következõk lehetnek:
- szélvihar: 90-120 km/h
- jégesõ: az izolált cellákban igen nagy jégméret is kialakulhat (2-5 cm)
- tornádó: kis eséllyel

írta: Kuli, Storman

Kapcsolat

Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete

info@szupercella.hu

1139 Budapest, Fiastyúk utca 57. 3/3

Adószám (1% felajánláshoz)

18033108-1-41

Készítette

Viharvadászok Egyesülete
CodeOne.hu

Jogi tudnivalók

Az oldalon található minden tartalom (az oldal készítői és az oldali felhasználói által a weboldalon vagy a mobil applikációkon keresztül feltöltött szöveg, kép, videó, mérési eredmény, stb.) - kivéve ahol a feltüntetett információk ettől eltérnek - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület írásbeli hozzájárulása szükséges. A weboldal tartalmai szabadon hivatkozhatók a forrás feltüntetésével.

Támogatás, pályázat