A madarak az új tornádó előrejelzők?

Új anyagunkban a tornádókat kifülelő madárkákról olvashattok.
 

Egy 2014. decemberi beszámoló alapján az aranyszárnyú hernyófaló poszáták (Vermivora chrysoptera; 1 ábra) előre megérezték egy viharrendszer közeledtét, melyből 84 tornádó alakult ki legalább 35 ember halálát okozva. A madarak azonban már jóval a szupercellák megérkezése előtt elhagyták a helyszínt.

Miközben a kutatók azt vizsgálták, hogy a poszáták elbírnak-e egy geolokátort a hátukon, teljesen véletlenül felfedezték, hogy egy heves vihar érkezésekor a madarak elhagyták a biztonságos fészkelő területüket, ahová épp csak megérkeztek. A kelet Tennessee-i Cumberland-hegységből 1500 kilométert repültek 5 nap alatt, hogy elkerüljék a történelmi tornádókitörést eredményező szupercellákat.

 

1. ábra Egy aranyszárnyú poszáta tenyészidőszak során a Tennessee-i Cumberland-hegységben. (forrás: Henry Streby & Gunnar Kramer)

 

Ez volt az első dokumentum, mely azt tanulmányozta, hogy léteznek olyan madarak, amelyek megváltoztatják rendszeres éves vándorlási útvonalukat, hogy elkerüljenek egy nagy erejű tornádót. Ráadásul már 1-2 nappal a vihar érkezése előtt elhagyták territóriumukat, még mielőtt a légkör tulajdonságai megváltoztak volna. Mindegyik madár egyedi útvonalon haladt tovább egymástól függetlenül, azonban többüknél tükröződött néhány ismerős útvonal részlet az őszi-tavaszi vándorlási menetrendjükből.

 

2. ábra 5 darab geolokátorral ellátott poszáta vándorlási útvonalai (színes vonalak/pontok). A: 2013 őszi, B: 2014 tavaszi, C-I: a tornádók fejlődése napokra lebontva 2014. április 26. és május 2. között, fehér csillag: a madarak tenyészterülete/a megfigyelési terület, kék területek: a légkör vízgőztartalma (sötétebb kék: hidegebb), fehér szaggatott vonal: a zivatarrendszer peremvonala, piros pontok: tornádók, fehér nyíl: tornádók haladási iránya. (forrás: https://www.sciencedaily.com/news/earth_climate/storms/)
 
Habár eddig nem tudni, hogy az egyébként rendszeres vándorlási útvonallal rendelkező madarak a telelőterületük környezeti körülményeinek változására reagáltak-e ilyen rugalmas útvonal módosítással, felmerül a kérdés, hogy hogyan képesek erre a váltásra? A madarak eme viselkedésére a legvalószínűbb magyarázat az, hogy érzékelik az infrahangokat, melyek az ember által érzékelhető hangfrekvencia alatt találhatóak.

A kaliforniai egyetem egyik munkatársa, Henry Streby szerint a legérdekesebb az, hogy amíg a meteorológusok tájékoztatták őket arról, hogy a vihar feléjük halad, addigra a madarak már régen elrepültek onnan (2. ábra). Vannak ugyanis olyan madárfajok, melyek élelemszerzés céljából vándorolnak, ők képesek érzékelni bizonyos környezeti tényezők (légnyomás, hőmérséklet, szélsebesség, szélirány, felhőzet mennyisége, csapadék) változásait, és ezek függvényében változtatni útvonalukat. Azonban a vizsgált poszáták viselkedése nem áll kapcsolatban a fent említett magatartással, hiszen ők napokkal korábban hagyták el tenyészterületüket, amikor a légköri körülmények még nem jelezték a tornádók lehetőségét. A kutatók arra gyanakszanak, hogy a madarak hallják a heves viharokhoz kapcsolható infrahangokat, melyeket az ember már nem képes érzékelni (20 Hz alatti frekvencia).

A tornádós szupercellák (3. ábra) pedig erőteljes infrahangokat bocsátanak ki, melyeket akár több ezer kilométerről is érzékelni lehet. Ezek frekvenciája pedig pontosan megegyezik azzal a tartománnyal, ahol az énekesmadarak hallása a legérzékenyebb. Ráadásul az infrahangok intenzitását és Doppler-eltolódásait is képesek érzékelni, ezáltal a veszélyes időjárási rendszerek mozgási irányait is képesek nagy távolságból megállapítani.

Rasmussen és Blanchard (1998) olyan paramétert kerestek, aminek segítségével megkülönböztethetőek a tornádós és a tornádómentes szupercellák, és azt állapították meg, hogy alacsony emelési kondenzációs szint (LCL) esetén nagyobb valószínűséggel alakul ki tornádó a szupercellákban. A tornádók esetében tehát az alacsony LCL következtében nagy mennyiségű víz kondenzálódik, melynek során látens hő szabadul fel. A látens hő felszabadulása viszont egy monopol antennaként infrahangokat sugároz. Továbbá a tornádók környezetében lévő turbulens mozgások is fokozzák az infrasugárzás mértékét.

 

3. ábra Egy tornádós szupercella. (forrás: http://www.sci-news.com/biology/science-songbirds-can-sense-tornado-producing-storms-02360.html)

 

 
Az eredmények azt mutatják, hogy azok a madarak, melyeknek éves vándorlási útvonala van (4. ábra), szintén tehetnek nem várt kitérőket, amennyiben az időjárási körülmények megkövetelik azt. Jövőbeli kutatások célja jobban megvizsgálni a madaraknak ezt a viselkedését, amelyre az antropogén klímaváltozás folyamata számos intenzív eseménnyel járó alkalmat biztosít. Habár a klímaváltozás során várható gyakoribb heves viharok észlelésében a madarak jobb esélyekkel indulnak, mint sok előrejelzés, feltehetőleg ez a képességük rengeteg energiájukat emészti fel, amire a reprodukciónál nagyobb szükségük lenne.
Ezt a tulajdonságukat kihasználva a madarakra erősített geolokátorok segítségével megfigyelések folynak a poszáták teljes tenyészterületén, hogy kiderüljön, hol töltik a telet, hogyan jutnak oda és merre jönnek vissza.

 

4. ábra A poszáták őszi (jobbra) és tavaszi (balra) vándorlási útvonala. (forrás: http://warblerwatch.blogspot.hu)

 

 „Nem azt mondom, hogy reménykedem egy újabb tornádókitörésben,’ jegyzi meg Streby, „de nagyon kíváncsi vagyok, hogy ezúttal milyen váratlan események történnének.”

 


 
Írta és fordította: Perlai (katabogár) Katalin
Forrás: Cell Press: Current Biology, Streby et al.: "Tornadic Storm Avoidance Behavior in Breeding Songbirds"
 
 
 
 
 

Kapcsolat

Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete

info@szupercella.hu

1139 Budapest, Fiastyúk utca 57. 3/3

Adószám (1% felajánláshoz)

18033108-1-41

Készítette

Viharvadászok Egyesülete
CodeOne.hu

Jogi tudnivalók

Az oldalon található minden tartalom (az oldal készítői és az oldali felhasználói által a weboldalon vagy a mobil applikációkon keresztül feltöltött szöveg, kép, videó, mérési eredmény, stb.) - kivéve ahol a feltüntetett információk ettől eltérnek - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület írásbeli hozzájárulása szükséges. A weboldal tartalmai szabadon hivatkozhatók a forrás feltüntetésével.

Támogatás, pályázat