Hőségzáró hidegfront, helyenként heves zivatarokkal, szupercellákkal

A késő délutáni órákban északnyugat felől egy markáns, gyors mozgású hidegfront éri el hazánkat, melyhez kapcsolódva a Dunántúlon és északon több helyen, az Alfölön már inkább csak elszórtan várható zivatartevékenység, helyenként heves kísérőjelenségekkel. Mindezek miatt 1-es kategóriájú előrejelzést adunk ki.

Részletezve:

Északnyugat felől egy hidegfront közeledik hazánk felé, mely várhatóan a késő délutáni órákban ér el bennünket, és keddre virradó éjszaka át is vonul az ország nagy része felett. A front előtt még forró, száraz légtömeg helyezkedik el, amely az ország legnagyobb részén ellehetetleníti a prefrontális konvekciót. Északnyugatra azonban várhatóan már belöttyen kicsit a front talaj közeli része, ami napközben ugyan valamelyest visszahullámzik, de a hozzá kapcsolódó konvergencia az Alpok orografikus támogatáával a kora délutáni óráktól már kialakíthat konvektív cellákat, még a front érkezése előtt. A modellekben némi eltérés mutatkozik a nedvességben, és ez által a labilitásban is, a GFS jóval "szerényebb" e téren, szinte nem is mutat 1000 J/kg feletti CAPE-t az országba, míg az ECMWF szerint a Dunántúlon és északkeleten több helyen összejöhetne 1500-2000 J/kg körüli CAPE is. A vasárnapból kiindulva - a GFS több fokkal alábecsülte a harmatpontokat, és ez által a labilitást is - valószínűsíthető, hogy ezúttal is az ECMWF állhat majd közelebb a valósághoz. A fronttal - attól kissé lemaradva - egy magassági teknő is érkezik nyugatról, ami a délutáni, esti órákban fokozatosan erősödő magassági áramlást, ezzel együtt pedig növekvő szélnyírást eredményez. A talaj közeli belöttyenésnek is köszönhetően az északnyugati, nyugati határvidéken már a délután nagy részében 15-20 m/s között alakulhat a nyírás, ráadásul meglehetősen kedvező helikalitási értékek mellett. A front érkezésekor az alsóbb légrétegekben feltámadó északias szélnek köszönhetően pedig ugrásszerűen növekedhet majd a szélnyírás másutt is (legkevésbé, illetve legkésőbb délkeleten). Mindezeknek köszönhetően kedvező feltételek nyílnak szupercellás zivatarok kialakulására, melyet jelez a viszonylag magas szupercella kompozit paraméter (SCP) is, az ECM-ben a nagyobb labilitás okán helyenként a 10-13-at is eléri az értéke. Ezekre északnyugaton a front előtt is esély nyílik, míg másutt inkább a gyorsan délre torő frontvonal mentén pattanhatnak ki. Az utóbbi esetben viszont kérdéses, hogy a kiterjedt és erős konvergencia mentén zajló konvekció (MKR-esedési hajlam), valamint maga a front mennyire fog gyorsan alávágni nekik. Helyzetüket némileg javíthatja a már említett helikalitás, mely segíthet hosszabb ideig fenntartani az örvénylésüket, illetve az, hogy a talajfront mögött középszinten egy ideig még labilis marad a légkör. Az áramlási viszonyok és az időközben növekedni kezdő nedvesség miatt a frontvonalon kialakuló szupercellák elsősorban HP karakterisztikájúak lehetnek, és akár bow echo-s struktúrát is ölthetnek, míg a front előtt még klasszikus típusú gócok is kialakulhatnak. A hevesebb zivatarokat 90 km/h körüli széllökések, valamint 2-5 cm közötti átmérőjű jég kísérheti. Megemlítendő, hogy a talajfront mögött a 0-1 km-es szélnyírás és helikalitás is megnövekszik, míg az érkező nedvességgel a felhőalapok lecsökkennek. Ennek köszönhetően nem zárható ki egy-egy mezociklonális tuba, tornádó megjelenése sem. Az ECMWF-nél a szignifikáns tornádó paraméter (STP) értékei este 0,5-1,0 körül alakulnak, és pl. a Swiss modellnél is előfordulnak kisebb foltokban 0,3-0,5 közötti értékek - részben osztrák területen.

Az esti órákban, amint a dél felé mozgó front kapcsolatba lép a délnyugat felől felette húzódó meleg, nedves szállítószalaggal (MNSZ), az ország nyugati-északnyugati harmadán kiterjedtebb, rendszerbe szerveződő zivatarokra is számítani lehet. Ebben beágyazott szupercellák is előfordulhatnak, a kísérőjelenségek közül pedig előtérbe kerülhet az intenzív csapadék, viszont a korábbi száraz időjárás és a gyors cellaáthelyeződés okán a villámárvíz esélye alacsony. A zivataros rendszer a Dunántúl keleti részét elérve azonban várhatóan szétesik, mivel ott már bevág elé a talajfront, ami divergens áramlást idéz elő, illetve addigra lecsökken előtte a labilitás is. A front előtt és mentén  éjszaka az Alföldön is számíthatunk izoláltabb - de kisebb eséllyel esetleg lazább vonalban összeálló - zivatargócok kipattanására, melyek között szintén lehetnek szupercellák. Itt a szárazabb légkör miatt nagyobb esély kínálkozik 90-100 km/h-s széllökésekre, viszont a csekélyebb labilitás okán nagyobb méretű jég kevésbé valószínű, de szupercellákban nem zárható ki 2-3 cm körüli átmérő. A front a reggeli órákra elhagyja hazánkat, ám a magassági front mentén délen és keleten ekkor még előfordulhat egy-egy beágyazott, nem heves zivatar.