Egy légtömeghatár zónája tartózkodik felettünk, mely egyelőre határozott frontként nem analizálható, de a következő 48 órában frontogenetikus folyamatoknak köszönhetően már valódi frontként fogja meghatározni időjárásunkat. A pénteki nap során a határfelület meleg hullámot vet, és a meleg szektorba kerülünk (a születő hidegfront majd szombaton vonul át rajtunk). A légtömeghatárhoz markáns zonalitás tartozik a magasban (ahogy az elmúlt időszakban is), a jet tengelye tőlünk valamivel északra húzódik, bár pénteken több magra osztódik szét, ebből a keleti napközben kelet felé távozik, és jobb belépő zónája hatással lehet az országunk fölötti emelési viszonyokra.
A meleghullámon napközben kiterjedtebb csapadék képződhet (beágyazott zivatarokkal), ami főként az északi országrészben stabilizál, viszont a nyugati (Nyugat-Dunántúl), déli (Dél-Dunántúl, Dél-Alföld) régiókban esély van a felhőzet kiszakadására és a melegszektori labilitás kiváltódására. Itt a talaj alapú CAPE 1500-3000 J/kg között szór, az MLCAPE sem elhanyagolható (1000-2000 J/kg), viszont a legtöbb helyen az erőteljes melegedés miatt némi konvektív gátlással terhelt (10-50 J/kg CIN). Ugyanakkor magassági támogatásból nem lesz hiány: az örvényesség advekció szinte folyamatosan zajlani fog (ehhez jön hozzá a meleg hullám felsikló áramlása), az erősen zonális áramlásban délután érkezik nyugat felől egy újabb apró peremháborgás, és átmenetileg itt tartózkodik a már említett jetmag kilépő zóna is. Arra is esély mutatkozik az előrejelzett összeáramlási mezők és az orografikus viszonyok alapján, hogy az erősebb konvekció az osztrák Alpokban, tőlünk nyugatra triggerelődik, és így érkezik be az országba (ilyen forgatókönyvet vizionálnak egyes nagyfelbontású modellek is). A GFS-ben viszont szépen kirajzolódó, kelet-nyugat irányú konvergencia mutatkozik a talaj közelében a déli országrészben. A szélnyírás (20-25 m/s 0-6 km-en) bőven elegendő a szupercellás konvekcióhoz (izoláltan is, amit a CIN jelenléte is támogat), viszont nagyon magas a 0-2,5 km-es szélnyírás is (15-20 m/s, esetenként 20 m/s fölött), ami előrevetíti bow echós kitüremkedések megjelenését (akár kisebb rendszerbe szerveződést is). Az igen magas (200-400 J/kg körüli) 0-3 km-es helikalitás hosszú életű szupercellák kialakulását is támogatja, amelyekhez legalul kellően görbülő hodográf (talaj közelében keleties, északkeleties áramlás a kovergencia északi oldalán!) és emiatt szintén magas (150-250 J/kg) 0-1 km-es helikalitás tartozik, ami növeli a tornádóveszélyt is.
Heves események:
- nagyszemű jég: izolált szupercellákban az alsó pár km-en hosszúra nyúlt hodográfnak köszönhetően minden további nélkül kialakulhat 2-5 cm jég, de 5 cm feletti jégszemekre is lehet esély
- szélvihar: bár a kiszáradás nem várható jelentősnek, a nagyon magas alacsonyszintű szélnyírásnak köszönhetően a bow echós kitüremkedések így is magukban hordozzák a komoly szélvihar (90-120 km/h), akár szignifikáns szélvihar esélyét is (ilyet pl. a 18 UTC-s WRF futás is prognosztizál országon belöüli 34 m/s-os széllökésekkel)
- tornádó: az alacsonyszintű szélnyírási és helikalitási viszonyok miatt fokozott a tornádó esélye izolált szupercellákban
- felhőszakadás: a 40 mm körüli kihullható víz mindenképpen valószínűvé teszi helyenként a villámárvíz kialakulását, még úgy is, hogy az áthelyeződés gyors lesz (viszont gyorsan egymást követő cellák, illetve az esetleges rendszer is előidézhet ilyet)
Ahogy a heves események összefoglalójából is láthatjuk, a 2-es fokozat kiadása mindenképpen indokolt az akár szignifikánsan heves események esélye miatt. Ami bizonytalansági faktor jelent a helyzetben, az többek között a felhőzet és a réteges csapadék alakulása, amennyiben nem tud igazán talaj alapú konvekció megjelenni, akkor a folyamatok emelt jellege miatt egy enyhébb forgatókönyv is megvalósulhat.
