Már napokkal korábban szemezgettünk a keddi nappal. Végre úgy tűnt, hogy szupercellás helyzet alakulhat ki. Kedd reggel a legfrissebb modellfutásokat átnézve arra az elhatározásra jutottunk, hogy útnak indulunk. Székesfehérvár határában beszéltük meg a találkozót. Kora délután indultunk el, Nagyvenyimről Boldis Beáta, Budapestről Czimbuli Zsolt. Beáta útközben felszedett minket is (Szebellédi Tünde, Papp Péter), otthonunkból. A megbeszélt helyen találkoztunk 15 órakor. Rövid tanácskozást követően északnyugatot vettük célba, ahol már javában zajlottak az események. Sopronnál egy szupercella lépett be az országba. Mezőörsig jutottunk, ahol bevártuk a cellát, azonban az orrunk előtt kettévált és jelentősen veszített az erejéből.
A jobbra haladó tagjában bízva, elindultunk a cella előtt, azonban az nem erősödött vissza. Viszont elképesztő színekkel ajándékozott meg bennünket.
A cellánkat magunk mögött hagyva, elindultunk délnyugat felé, majd a 82-es főúton délnek. Mindeközben nyugat felől folyamatossan alakultak ki a szupercellák, miközben Zirc környékén is folyamatossan rotyogott a légkör. Csesznek és Zirc között pillantottunk meg valami egészen elképesztőt a hegyek és a fák között. Zircen lekanyarodva, Hárskút felé már tudtuk hogy nem hétköznapi szupercella van az orrunk előtt. Itt sikerült meglőni az első képet.
Folytattuk utunkat, izgatottan keresve a megfelelő helyet, ahol megfelelő rálátást találunk. Végül a Szarvas-kúti autóspihenőnél találtuk meg az ideális pozíciót. Sietve rohantunk a fasor mögé, ahol az alábbi látvány fogadott bennünket, egy LP szupercella balra térülő tagja tekeredett az orrunk előtt.
A hegyet bekebelező szupercella folyamatosan ránktekeredett és sajnos útnak kellett indulnunk. A horizonton nyugat felől már egy újabb szupercella struktúrát pillanthattunk meg. 2 sc. közé beékelődve lavíroztunk dél felé.
Lókút előtt a hegygerinc másik felén az alábbi látvány tárult a szemünk elé.
A cella előtt lavírozva, gyönyörködtünk a struktúrában. Az előoldali leáramlás (FFD) még az előtt elért bennünket mielőtt a 8-as főútra értünk volna. A csapadékfüggönyből kiérve még a hátoldali leáramlás (RFD) szélét is elkaptuk. Cseresznye és dió nagyságú jegek potyogtak, de Veszprém felé haladva gyorsan magunk mögött hagytuk a cellát. Előtte haladva az alábbi látványt pillantottuk meg.
A falfelhő feloszlását követően, a 8-as főútról lekanyarodtunk dél felé a 73-as főútra, ahol egy LP szupercella alig várta, hogy levadásszák. Szupercellák kereszttüzében találtuk magunkat, ahol már alig kellett néhány km-t megtennünk 1-1 cellához. Hihetetlen módon de egyik a másikának nem zavarta be az áramlási rendszerét.
Csodás LP sc. gyengülését követően néhány km-el odébb egy Cl szupercella várt ránk, egy picinyke ikertubával megspékelve.
A cellák mögött csodás mamma felhők alakultak ki, miközben már hazafelé tartottunk.
Hazatérve, megpihentünk. A késő esti órákban sajnos egy bow echos zivatar érte el otthonunkat. Viharos szél, felhőszakadás és brutális villámlás kíséretében. Komoly károkat okozott a térségben. Fakidőléseket, mobil és áramkimaradásokat, okozva haladt a vihar tovább.
Viharvadászok:
Szebellédi Tünde
Papp Péter
Beáta Boldis
Czimbuli Zsolt
