12-ére virradóan egy markáns hidegfront érte el az országot, ami előtt 11-én főként délen és keleten, északkeleten helyenként már előfordultak intenzívebb, helyenként szupercellás zivatarok. A front az Alpoktól délre hullámot vetett, és egy gyenge peremciklon alakult ki rajta. A frontálzóna déli oldalán, Szlovéniában, illetve Olaszország északkeleti részén még labilis maradt a légkör, és ott már a reggeli órákban egy kiterjedt zivatarrendszer alakult ki. Ez eleinte kelet, majd délelőtt már egyre inkább délkelet felé mozgott, így a nagy része elkerülte hazánkat. Ugyanakkor a nyugat felől ebben az időszakban megérkező magassági front hatására - részben annak erős örvényességi mezője által is támogatva - a hátoldali felhő- és csapadékrendszere észak felé terjedt, és megerősödött. Erre az időjárási modellek is számítottak, arra azonban már jóval kevésbé, hogy ehhez a területhez is aktív villámtevékenység kapcsolódik majd.
Műholdkép és a hullámzó hidegfront helyzete az ECMWF modellből származó, tengerszintre számított nyomási mező alapján 2026. május 12-én 9 UTC-kor - helyi időben 11 óra (forrás: EUMeTrain / ePort)
Az észak felé elnyúló csapadékmezőben először 10-11 óra között detektáltak néhány villámot a villámlokalizációs rendszerek Ausztria déli, délkeleti részén. 11 és 2 óra között viszont már jóval több villámlás fordult elő, amint a tömb elérte a magyar-osztrák-szlovén hármashatár térségét. Ugyanakkor ezek többsége nem helyben, a stabilabb légtömegben keletkezett, hanem jóval délebbre, a szlovén és horvát területekről indult ki, vagyis a villámcsatorna több, mint 100 km hosszan húzódott végig a felhőzetben, melyet megerősítettek a villámlokalizációs rendszer által detektált időpontok (erre három példa látható alább). Egy-egy ilyen nagy villámcsoportból több lecsapó villám is előfordult, és ezek egy része tipikusan a zivatarrendszerek hátoldalán jellemző, nagy áramerősségű (50-100 kA-es) felhő-föld villám volt. Mindeközben a csapadék hűtő hatása révén Vas megye délnyugati kétharmadán egyre többfelé 10 °C alá, sőt, a délnyugati csücsökben 4-5 °C-ig csökkent a hőmérséklet. Az eset felhívja a figyelmet arra a nyáron is többször előforduló veszélyre, hogy az MKR-ek esetén nem csak azok legintenzívebb részén és ahhoz közel áll fenn a villámcsapás veszélye, hanem akár jóval messzebb, a már stabilizálódott területeken is.
Példa három, 100-200 km hosszúságú villám időbeli lefolyására az elérhető villámlokalizációs hálózat adatai alapján - színezett területeken kívüli jelek másik villám(ok)hoz kapcsolódtak (forrás: Meteologix)
Az első villámlások és dörgések idején Egyházasrádócon nem éppen konvektív égkép uralkodott, a besimult réteges felhőzetből - a szárazabb alsó légréteg miatt - a felszínt még nem elérő csapadéksávok (virgák) lógtak.
Habár a hasonlóan hosszú villámok kialakulásának pontos okai még nem teljesen tisztázottak, például a Peterson és munkatársai által készített 2025-ös tanulmányban - melyben az eddig detektált leghosszabb, 829 km-es(!) villámot elemzik - kiemelik, hogy többször olyan zivatarrendszerek esetén fordulnak elő ilyen kisülések, ahol a kiterjedt hátoldali sztratiform - azaz alapvetően réteges felhőzetű - csapadékmező megerősödik. Ez ebben az esetben is megfigyelhető volt, melyet az alábbi radarkép-animáció szemléltet. Az animáció elején, fél 10 és 10 óra körül a közeledő csapadékmező peremén Szentgotthárd és Őriszentpéter térségében beágyazott záporok is előfordultak, melyeket az Alpok szélárnyéka miatt a térségben létrejövő konvergencia-zóna generált. Később megjelennek a Horvátországban keleties irányba vonuló, de idővel a fronttal egyre délebbre helyeződő intenzív, részben szupercellás zivatargócok. Az említett hátoldali, erősebb reflektivitású terület azoktól elkülönülten látható, kezdetben a magyar-szlovén, majd később már inkább a magyar-horvát határvidékén. Ennek 11 óra körüli megerősödése éppen egybeesett a villámaktivitás felfutásával. Megjegyzendő, hogy az időközben megérkező hideg légtömeg miatt a fagyhatár ebben az időszakban 1000 m köré csökkent a térségben, így az erősebb radarjelet részben a felhőzet magasabb részéből kihulló, a fagyhatár alatt olvadásnak induló és összetapadó, így nagyobb méretűvé váló hópelyhek is okozhatták (ez réteges felhőzetben gyakran megfigyelhető, amikor a hóolvadás viszonylag alacsony magasságban történik).
Radarkép-animáció a zivatarrendszerről 09:35 és 14:00 között (forrás: HungaroMet Zrt. / MetNet)
A hátoldali konvektív csapadékmező megerősödését kiválthatják nagytérségű emelő hatások is, melyek a zivatarok kialakításához szükségesnél jóval kisebb mértékű, ugyanakkor nagyobb területre kiterjedő feláramlásokat generálhatnak. Ez jelen esetben is megvalósult az említett magassági front és az ahhoz kapcsolódó pozitív örvényességi advekció révén. Az alábbi ábrákon a nagyfelbontású, óránként frissülő német ICON-RUC modell néhány kiragadott konvektív paramétere látható, a délelőtt 10 órás futtatásból a 12 órai időpontra vonatkozóan, mely szinte az egyetlen modell volt, ami Vas megyébe is számolt zivatartevékenységgel. A legfelső képkocka a labilitást (CAPE index), míg az alatta lévő a maximális vertikális sebességet mutatja. Látható, hogy érdemi labilitás csak a Zágráb környékén húzódó frontvonaltól délre állt fenn, és ebben a térségben, illetve attól délre számolt a modell intenzív zivatarokkal, 10 m/s körüli feláramlásokkal. Ezeket a zivatarokat jól mutatta az egyel alábbi képen látható magasabb órás villámgyakoriság érték is. A szlovén-magyar határvidéken már jóval gyengébb, 1 m/s körüli feláramlások jelentek meg, ám nagyobb területre kiterjedően. A szimulált radarreflektivitás a valós radarképekhez hasonlóan jól visszaadta az aktív zivataros zónától északra lévő megerősödött hátoldali csapadékmezőt, de kissé kevésbé elkülönülve. Annak déli részén pedig gyenge villámaktivitással is számolt, ám kisebb területi kiterjedéssel és időbeli gyakorisággal, mint ahogy az a valóságban történt, ugyanis a Kőszeg-Vasvár vonaltól délnyugatra óránként körülbelül 4-6 villámlás volt jellemző ebben az időszakban.
Az ICON-RUC modell által számolt néhány konvektív paraméter 12:00-kor (forrás: Meteologix)
