Az, hogy március 9-én és 10-én is zivatarok alakultak ki az országban, még nem számít igazán rendkívülinek, és a 2013-as viharszezon kezdeteként könyvelhető el, de az Etyek-Alcsútdoboz térségében kialakult tornádó már igen szokatlannak számít az év ezen korai szakaszában. Mindez annak fényében is igaz, hogy volt már példa tavaszi tornádóra, elég csak a 2008. április 7-i csányi tornádóra gondolni, mely egy mezociklonális eredetű, szupercellából lenyúló örvénylő légoszlop volt.
A mostani, helyi idő szerint fél 5 tájékán létrejött tornádó talajig érő kondenzációs tölcsére sem hagyott kétséget afelől, hogy itt nem csupán tubáról van szó. A mindössze pár percig élő képződmény viszont szemmel láthatóan nem kapcsolódott horizontálisan és vertikálisan nagy kiterjedésű, erősen szerveződött struktúrájú zivatarfelhőhöz, szupercellához, ill. ilyesminek a radarképeken sem volt nyoma. A szinte nevetségesen jelentéktelennek tűnő, szerény benyomást keltő konvektív felhőzet, mely villámtevékenységet sem produkált, másfajta, nem mezociklonális eredetet sugall.
Az időjárási modellek, konvektív analízisek kérdéses időszakát átvizsgálva látszik, hogy az érintett területen ideiglenesen fennálltak a nem mezociklonális tornádók létrejöttét támogató légköri feltételek, ugyanakkor a szupercellákhoz szükséges optimális labilitási és szélnyírási mutatók nem mutatkoztak a térképeken.
A talajközeli légrétegekben jól kivehető konvergencia húzódott, mely átfedésben volt a 2m-es hőmérséklet térképein kirajzolódó nyelvszerű, magasabb értékekből álló nyúlvánnyal. Emellett - jóformán CIN nélkül - az alsó néhány km-en némi CAPE is megjelent, amihez kellő vertikális termikus gradiens is társult, ill. 700 hPa-on jelentős relatív örvényességű góc érkezett a térségbe. Mindezek együtt azt eredményezték, hogy az összeáramlás mentén függőleges tengelyű felszínközeli örvény képződött, melyet a relatíve erős feláramlás hatékonyan volt képes felfelé meghúzni, és ezáltal az örvény átmérőjét hirtelenszerűen csökkentve jelentősen növelni annak forgási sebességét, a folyamatot tornádó kialakulásáig fokozva.
Bár a légköri viszonyok átmenetileg alkalmasak voltak nem mezociklonális tornádó keletkezéséhez, a felállás nem volt igazán klasszikusnak mondható. Az efféle módon létrejövő tornádókról bővebben az OMSZ által kiadott Légkör című folyóirat számára készített cikkünkben olvashattok.
