Amennyiben a vertikális szélnyírás gyenge, a konvektív fel- és leáramlások kialakításában a felhajtóerő a meghatározó. Ebből az ismeretterjesztő anyagból a felhajtóerővel, labilitással kapcsolatos alapismereteket tanulhatjuk meg. Ennek során egy egycellás zivatarfelhő életciklusán keresztül bepillantunk az alapvető folyamatokba, megvizsgáljuk a termodinamikai diagramok és a kapcsolódó paraméterek használatát, és különböző meteorológiai összefüggésekre világítunk rá.
Ezen ismeretterjesztő összeállításból megtudhatjuk, hogy hogyan lehet megszerkeszteni a hodográfot, és ez alapján hogyan számítsunk ki különféle szélnyírási paramétereket, mint pl. a teljes szélnyírást, az átlagos szélnyírást és az átlagszelet. Röviden ezek használatát is megnézzük, de a szélnyírás zivatarok fejlődésére tett hatását részletesen "A konvekció alapjai III. - A szélnyírás és a konvekció kapcsolata" című anyagban mutatjuk be.
Összeállításunkban a vertikális szélnyírás zivatarok fejlődését befolyásoló hatásait mutatjuk be. Ahogy növekszik a szélnyírás erőssége a környezetben, úgy az a zivatarok fejlődésére, típusára, élettartalmára is egyre erősebben rányomja a bélyegét. A vertikális szélnyírás meghatározására, ábrázolására a hodográfot használjuk. Az anyag további megértéséhez ezért ennek alapvető ismerete szükséges. A hodográffal kapcsolatos alapismeretek elsajátításához ajánljuk a "A konvekció alapjai II. - A hodográf használata" című ismeretterjesztő írást.
E dokumentum a szupercella.hu térképein látható konvektív paraméterek alapvető leírását tartalmazza, a termodinamikai diagramokat áttekintő bevezetővel. A különféle indexek, paraméterek, mutatók jelentésének, jelentőségének ismeretében jobban megérthető és előrejelezhető a zivatarképződés folyamata.
Aki némileg jártas a zivatarok, heves zivatarok témakörében, annak a tornádók kialakulása kapcsán elsősorban a szupercellák, ill. az ezekben megtalálható mezociklonok juthatnak eszébe. Az már kevésbé ismert, hogy vannak nem mezociklonális eredetű tornádók is, melyek szintén okozhatnak károkat, még ha általában kisebbet is, mint amit mezociklonális társaik produkálnak. Publikációnkban a nem mezociklonális tornádókat kialakító légköri feltételekről olvashattok, hazai esetek elemzéseivel, fényképes beszámolókkal.
E dolgozat a mezoléptékű konvektív rendszerek (MKR), mezoléptékű konvektív komplexumok (MKK) általános jellemzőivel ismerteti meg az olvasót, és hazai példákon keresztül az azokat kialakító környezeti feltételekre is rávilágít, kiemelten kezelve a meleg nedves szállítószalag szerepét. Az említett konvektív képződmények hazánkban is minden évben okoznak károkat (elsősorban intenzív, ill. tartós csapadék, hirtelen árvizek, valamint különböző heves események formájában), így előrejelzésük pontosítása érdekében mindenképpen szükség van tanulmányozásukra, részletesebb megismerésükre.
XIII. MetNet Találkozó és Szabadegyetem, 2008. január 26., Budapesti Gazdasági Főiskola
A MetNet Találkozón elhangzott előadás ezen összefoglalója egyrészt a viharvadászat általános aspektusait taglalja (miért van rá szükség, mi kell hozzá, miért veszélyes), másrészt a 2007-es év legeredményesebb viharvadászatairól nyújt áttekintést.
