![]() |
| ![]() | ||||||
![]() | Nincs készültség kapcsolat: infoKUKACszupercellaPONThu (C) 2008-2010 szupercella.hu Támogatóink: ![]() ![]() ...biztos háttér a szervereknek! Amiket nagyon ajánlunk: Adobe Flash Player 9 Firefox 3 Amiről a hírek eddig nem szóltak: nedves microburst pusztított Portelek térségében 2010. 06. 30-án 2010-07-02 17:45:26 - Anarki 2010. június 30-án egy viszonylag nehezen előrejelezhető időjárási helyzetben pusztítottak heves zivatarok országhatárainkon belül. A helyzet sajátossága, hogy időjárási frontoktól távol, a gyakorlatilag szélnyírásmentes környezetben kialakuló zivatarokat bizonyos helyeken heves időjárási jelenségek kísértek. Az említett napon például özönvíz zúdult Balmazújvárosra is. (http://index.hu/belfold/hirek/2010/07/01/ozonviz_zudult_balmazujvarosra/) Jelen cikkünkben egy olyan eseményt mutatunk be, ahol a zivatarhoz kapcsolódóan egy intenzív szélvihar, ún. nedves microburst alakult ki. Szpetinek (metnetes észlelő) köszönhetően exkluzív képek állnak rendelkezésre a viharhoz kapcsolódó esemény pusztításáról. Egy 50-100 méter hosszú, de viszonylag vékony sávban, egymással párhuzamosan, azonos irányban kicsavart kb. 30 fa mutatja a pusztítás mértékét. (képek a cikk végén) Microburst-nek nevezzük azokat a lokálisan (4 km alatti területen) pusztító, intenzíven lecsapódó légtesteket , amik a talajon erősen viharos (90 km/h feletti, komolyabb esetekben akár 110 km/h feletti), egyenes vonalban terjedő szeleket eredményeznek. A pusztítás mértéke hasonló nagyságú lehet akár egy tornádóéhoz is, de annak karakterisztikájából könnyebben el lehet dönteni, hogy melyik jelenség okozta a pusztítást. Jelen esetben a szélvihar közvetlenül kapcsolódott a csapadékhoz, így nedves microburst-nek hívjuk. Június 30-án a GFS előrejelzései szerint megfelelő paraméterek álltak rendelkezésre kialakulásukhoz. Alacsony vertikális szélnyírás mellett, általában több időjárási jelenség együttállása szükséges a microburst-ök kialakulásához:
Bár a GFS fele akkora labilitást sem jelzett előre, mint az ECMWF (az utóbbi modell reálisabb volt ilyen szempontból), de a poroszlói pszeudo skew-t előrejelzésen jól látható, hogy 700 és 500 hPa magasságban is kiszáradás volt megfigyelhető az említett térségben. Hozzá kell tenni, hogy az előrejelzés alapján mutatott középszintű kiszáradás a valóságban jóval nagyobb is lehetett, ami az abból következő viszonylag alacsonynak mutatkozó 12-13 fokos Delta Theta-E értékekre is igaz:
Az előrejelzési térképeken mutatkozó értékek eloszlása csalóka, ugyanis a valóságban ettől jóval hektikusabban váltakozó értékek is jellemzőek lehetnek kis területeken belül (tehát előfordulhatott a 12-13-nál jóval magasabb érték is). A térkép és a skew-t alapján szembetűnően magas, csaknem 16-20 fokos T-Td (hőmérséklet-harmatpont) depresszió és a 850-900 J/Kg körülire becsült DCAPE is közrejátszhatott az erős szélrohamok kialakításában. A középszintű és felhőalap alatti kiszáradások azért vannak szoros összefüggésben az intenzív kifutószelekkel, mert az ezeken áthulló konvektív csapadék párolgása révén a csapadék közvetlen környezete lehül, így az nagyobb sűrűségűvé válik és így erőteljes leáramlások alakulnak, amely a talajon erős szélrohamokat eredményez. ECMWF labilitási térkép (1200-1400 J/Kg):
A zivatarok kialakításában fontos szerepet kaptak a rajtunk elhelyezkedő erőteljes konvergenciák, amik hozzájárultak ahhoz, hogy a meglehetősen száraz környezetben a jelentős labilitás realizálódhatott és intenzív zivatarok alakultak ki. A környezet száraz, hűvös levegője a feláramlásokba bekeveredve ugyanis gyengíti azokat. Ugyanakkor ez a feláramlások erősödésével egyre kisebb mértékben jelentkezik. Ha tehát van olyan kényszerhatás, amely a feláramlásokat erősíti, akkor annak hatására nagyobb lesz a kicsapódó vízmennyiség és így adott kiszáradás mellett nagyobb vízmennyiség tud párologni, amely nagyobb tömegben termel hideg levegőt, nagyobb szelet okozva. A kora délután folyamán még kevésbé, de késő délutántól intenzíven megmutatkoztak az összeáramlás jelei:
Az LFC (szabad konvekciós szint) elég magasan, 700-750 hPa magasságban helyezkedhetett el, amely részben az alsó légrétegek kiszáradásnak is köszönhető volt, de az összeáramlások mentén a kényszerhatások következtében elindult a zivatarképződés. Radarkép (rajta a Portelek környezetében kialakuló zivatarcellával):
Szpeti képei a nedves microburst pusztításáról:
A csodálatos képeket köszönjük Szpetinek, aki 15 km-t biciklizett azért, hogy kárfelmérést végezzen a térségben! :) Reméljük még sokan rendelkeznek hasonló önszorgalommal és osztják meg velünk képeiket, amivel hozzájárulhatnak a hazai viharkutatás fejlődéséhez. Tweet 2010-07-02 18:10:53
| ![]() |