Viharvadászat, tornádó, zivatar, jégeső, radarkép, időjárás, villámlás

A mai nap jó példa arra, hogy nemcsak nyáron történhetnek komolyabb zivataros események, hanem a téli félévben is van ok a reménykedésre. Így történt ez ma is (november 28.), amikor az ország északkeleti részében a paraméterek szerencsés együttállásának köszönhetõen szupercellás jellegû zivatar alakulhatott ki. Az eset egyáltalán nem egyedi országon belül sem, ugyanis 2007. januárjában már feljegyeztek egy hasonló jellegû eseményt a délnyugati országrészben. Errõl az eseményrõl az OMSZ hivatalos oldalán lehet tájékozódni: http://www.met.hu/pages/vihar20070124.php

Ami a makroszinoptikus elrendezést illeti, Nyugat-Európa felett egy hosszúhullámú teknõ határozza meg az idõjárást. Ez a helyzet hazánk felett déli-délnyugati áramlást szokott jelenteni (lévén, hogy elõoldalon vagyunk), ami melegadvekcióval társul. A helyzethez hozzátartozik, hogy egy szállítószallag profil is segítette az emelést, valamint az Alpoktól délre egy sekély mediterrán ciklon is kialakult:

Nyugat-Európa felett alakuló teknõ:

Alpoktól délre alakuló sekély mediterrán ciklon:

Frontanalízis

Az ilyen makroszinoptikus helyzetek változkény idõjárással és frontrendszerekkel járnak együtt, amik jelenléte hozzájárulhat a konvekcióhoz. Nem történt ez másképp ebben az esetben sem, ugyanis a teknõ elõoldalán egy hullámzó frontrendszer volt megtalálható, amely 00-06UTC között a magyar-szlovák határon tartózkodott hidegfrontjával, a térségben ezzel konvergenciát okozva, amely segítette a konvekció kialakulását.

A konvergencia nemcsak talajszinten, de 850 hPa magasság felett is fennállt, ezt bizonyítják a következõ modellkimenetek is:

Ami pedig a vertikális hõmérsékleti gradienst illeti, a fáklya diagrammról is jól leolvasható,

hogy a magasban erõteljes hidegadvekció zajlott le, miközben alacsonyabb szinteken komoly változás a hõmérsékletben nem következett be. Ennek köszönhetõ, hogy középszinten elegendõ labilitás halmozódott fel és a hozzá társuló alacsonyszintû konvergencia és pozitív örvényesség-advekció elég emelést szolgáltatott az emelt konvekcióhoz, így záporok, zivatarok kialakulásához.

Az északkeleti gócban feltehetõleg elõfordulhattak szupercellás folyamatok. Ehhez a nedvesség és labilitáson kivül szélnyírás is szükséges. A teknõ elõoldalán a modelltérképek alapján 20-25 m/s 0-6km szélnyírás volt  felettünk a kérdéses idõpontban.

Sajnos a szupercellagyanút egyértelmûen bizonyító fényképes dokumentáció nem  áll rendelkezésünkre (akinek van fényképe az esetrõl, az feltöltheti a Most érkezett rovatunkba vagy a Médiatárunkba, köszönjük), de a radaranimáció egy viszonylag hosszabb élettartamú cellát jelez.

Szlovák radaranimáció: http://gallery.site.hu/d/11565468-1/Anim_SVK.gif

(Az animációt JoeJack készítette)

Észlelõi beszámolók alapján a cella felhõszakadással és jégesõvel járt (jégméret nem volt 2 cm felett), több helyrõl borsó nagyságú jégrõl érkezett jelentés. Az észlelések viszont nem szóltak komoly kifutószélról, de nem kizárt, hogy Miskolc és Szerencs között járt ilyen kísérõjelenséggel is (a radaranimációt figyelembe véve).

Valószínûleg a labilitás hiánya miatt a cella Szerencset elhagyva gyengülni kezdett, így a jelenség nem tartott másfél óránál tovább.

Ami pedig a nap további részét illeti, a felénk húzódó sekély ciklon okozta konvergencia és a délután folyamán nyugatról érkezõ rövidhullámú teknõ keltette örvényesség együtt okoz majd nagy mennyiségû csapadékot a középsõ és keleti országrészben:

Írta: Anarki