Viharvadászat, tornádó, zivatar, jégeső, radarkép, időjárás, villámlás

A 2009-es év kétségtelenül a nem mezociklonális tubák, illetve tornádók éve. A mai napig összesen több, mint 40 fotóval és videóval alátámasztott esetet lehet megszámolni, hála a sûrû amatõr meteorológus hálózatnak, akik telefonnal, fényképezõvel és videókamerával lelkesen rögzítik ezeket a lenyûgözõ jelenségeket. Feltételezések szerint viszont sokkal több ilyen esemény fordulhat elõ, amiket észlelõ híjján senki nem dokumentál. A nem mezociklonális tubák-tornádók sokkal gyakoribbak, mint a mezociklonálisak. A cikkünkben csoportokba szedjük azokat a szinoptikus helyzeteket, amik kedveztek ezeknek az eseményeknek. A képek és videók forrása a szupercella.hu, metnet.hu és idokep.hu.

Mit jelent a "mezociklonális" és "nem mezociklonális"?

A mezociklonális tuba vagy tornádó szupercellákban jöhet létre. A szupercella az erõteljes feláramlások és a szélnyírás kölcsönhatásaként alakul ki, melynek következtében egy függõleges tengely mentén forgó zivatarfelhõ jön létre. A szupercellás zivatar legfõbb jellemzõje a mezociklon, mely e forgást és a hozzá kapcsolódó frontális jelleg struktúrát jelenti. A mezociklon okklúziós frontjának végén megjelenhet a tornádó. Ezek a tornádók rendszeresen erõsebbek a nem mezociklonális társaiknál.

A nem mezociklonális tubák, illetve tornádók kialakulásához egy lassan mozgó, vagy tartósan egy helyben álló talajközeli konvergencia szükséges, amely fölött feláramlások alakulnak ki. A horizontális szélnyírás következtében a konvergenciavonal mentén, vertikális tengely örvények alakulhatnak ki. Erõteljes feláramlással párosulva egy ilyen örvény függõlegesen megnyúlik, az örvény sugara lecsökken és az impulzusmomentum megmaradása értelmében tornádó erejû forgás alakulhat ki. Fontos hangsúlyozni, hogy az örvény a talajról terjed felfelé, és a tornádót nem elõzi meg magasabb szinteken mezociklon létrejötte. A tölcsérfelhõ viszont a mezociklonális tornádókhoz hasonlóan elõször a felhõ alapja közelében jelenik meg, mivel az örvényben a lecsökkenõ nyomás elõször ezen a szinten okozza a vízgõz kondenzálódását.

A tubák, tornádók területi eloszlása 2009-ben

A térkép alapján elmondható, hogy a jelenségek nagyrésze a Szombathely-Veszprém-Budapest-Miskolc-Debrecen vonalban található. Az ország délnyugati negyedén, az északnyugati csücsökben és az Alföld középsõ részén fordult elõ legkevésbé ez az esemény.

A tubák, tornádók idõbeli eloszlása 2009-ben, uralkodó makroszinoptikus helyzetképek (olyan helyzetekre koncentrálva, amikor több jelenség is kialakult)

1.      2009. 05. 30. – 06. 01. – Hidegcsepp

Konvektív elõrjelzés szövege:

”Hazánk idõjárását szombaton is a Skandináv-félsziget felett elhelyezkedõ anticiklon déli peremén beragadó magassági hidegcsepp alakítja, melynek környezetében elegendõ nedvességtartalom és labilitás adódik záporok, esetleg zivatarok kialakulására. A talaj közelébõl induló konvekció a középsõ országrészben, késõbb a Dunántúl keleti részén mutatkozik erõteljesebbenek (50-110 J/KG sbCAPE), és a vele átfedésben lévõ 700hPa magasságban lévõ megfelelõ örvényességgel produkálhat egyes cellákban nem mezociklonális tubát, illetve tornádót.”

Eredmény: 4 tuba – Ajka, Csór, Monorierdõ, Kondoros

(kép: Ajka)

 2.      2009. 06. 11. – 06. 12. – Átvonuló hidegfront + Hidegcsepp

Konvektív elõrejelzés szövege:

„Hazánk idõjárását az Európába északnyugat-délkeleti tengellyel benyúló hosszúhullámú teknõ, majd az arról leszakadó magassági hidegcsepp alakítja, amely középpontja ugyan egész nap országunkon kívül marad, de északkeleti megyéinket jelentõsen érinti a vele járó pozitív örvényesség-advekció. Az örvényesség vertikális elosztása nem tünik túl kedvezõnek (700hPa magasságtól felfelé növekvõ, alacsonyan mutatkozik a leggyengébbnek), de ugyancsak a nevezett országrészben elõforduló, tartósnak mutatkozó konvergenciával együtt eredményezhet nem mezociklonális tubákat, tornádókat.”

Eredmény: 1 tornádó, 1 tuba – Adács (tornádó), Debrecen

(kép: Adács)

 3.      2009. 06. 23. – 06. 29. – Lassú mozgású magassági hidegörvény + sekély ciklon

Konvektív elõrejelzések szövege:

„Idõjárásunkat egy tõlünk délre elhelyezkedõ magassági hidegörvény alakítja, amely a nap folyamán fokozatosan gyengül és lassan délkelet felé halad. Talajszinten egy többközéppontú sekély ciklonrendszer helyezkedik el, amely egyik középpontjával napközben a keleti-középsõ országrészünk felett lesz megtalálható, okozva ezzel nagyobb területek felett konvergenciát. A hidegörvény közelsége miatt nagytérségû emelés jelen lesz, ami napközben a középsõ országrészre lesz fõként hatással. Ez a hozzátartozó konvergenciával együtt eredényezhet esetleg nem mezociklonális tubát vagy tornádót legnagyobb esélyel a Duna-Tisza köze déli részein (LCL: 800-1200 m).”

Eredmény: 23 tuba, 2 tornádó (az egyik Erdélyben) – Debrecen, Áporka, Hajdúnánás, Szenc, Szeged, Jászberény, Nyírábrány, Székesfehérvár, Martonvásár, Békéscsaba, Szentkirályszabadja, Tapolca, Hódmezõvásárhely, Érsekkéty, Felsõsófalva, Mindszent, Dunamocs (tornádó), Budapest XVIII.kerület- Szemeretelep-Kistarcsa, Pécel, Tyukod, Rákóczifalva, Veszprém, Balatonfûzfõ, Vasláb (tornádó), Jánosház, Kecskemét

(kép: Érsekkéty)

4.      2009. 07. 05. – 07. 08. – Hidegfront elõtti zivatarok, majd a front elõtti nagytérségû emelés

Eredmény: 4 tuba – Jászboldogháza, Miskolc-Arnót, Encs, Nagykanizsa

(Kép: Encs, rossz a dátumozás)

5.      2009. 08. 23. – Magassági teknõ

Konvektív elõrejelzés szövege:

„Európa északi része felett egy hosszúhullámú teknõ halad kelet felé, amelynek a peremén egy rövidhullámú teknõ alakul ki. Ez a képzõdmény a déli-délutáni órákban határozza meg hazánk idõjárását (400-500hPa szinten jól megfigyelhetõ). A teknõnek köszönhetõen megnõ a vertikális hõmérsékleti grádiens, így megfelelõ labilitás nyílik zivatarok kialakulására. Talajszinten egy hullámzó front van felettünk, ami a nap folyamán fokozatosan kelet felé halad. A teknõ közelségébõl adódóan jelentõs örvényesség-advekció, és a front vonalában összeáramlás is jelen lesz. Az alacsony hõmérséklet-harmatpont depresszió igen jól átnedvesedett alacsonyszinû légrétegrõl árulkodik és megfelelõ talajalapú labilitás is jelen lesz. Ebbõl következik, hogy nem mezociklonális tubák, illetve tornádók esélye is megvan.”

Eredmény: 3 tuba – Gyermely, Tatabánya, Dág

(kép: Tatabánya)

Összefoglalás

Áttekintésünkbõl kiolvasható, hogy leginkább hidegcseppek, teknõk, illetve lassú mozgású (vagy stacionáris) frontok közelében fordulnak elõ leggyakrabban ezek az események. Ez az esetek nagytöbbéségében konvergenciával és nagytérségû emeléssel jár (örvényesség-advekció). Amennyiben ezek mellé megfelelõ nedvesség (alacsony LCL szint) és kellõ besugárzás társul, akkor lesz optimális a helyzet kialakulásukhoz.

Az idei évben az elõzõekhez képest picit több olyan helyzet volt, amik kedvezõ feltételeket adtak, de valószínûleg az egyre sûrûbb észlelõhálózat is közrejátszott abban, hogy ilyen sok tubáról, tornádóról érkezett jelentés.

Írta: Anarki